Erről a Terror Háza Múzeum főigazgatója beszélt a Karátson Gábor festő, író, filozófus egykori műteremlakásában megnyitott emlékhelyen. A Deák Ferenc utcában kialakított emlékpont 2018 januárjától lesz látogatható.

Az 1956-os Emlékbizottság pályázatán elnyert támogatás lehetőséget nyújtott arra, hogy görög nyelven is megjelenjen a Markó György történész Hellasztól a Práter utcáig  című, André Konstandinidisz 1956-os szabadságharcos életét feldolgozó monográfia. A forradalom 61. évfordulójáról szóló megemlékezések keretében az athéni Magyar Nagykövetség könyvbemutatót szervezett, amelyre meghívták a könyv szerzőjét is.

A Terror Háza Múzeum programigazgatója az ’56-os pesti srácok és lányok korábban méltatlanul elfeledett történetéről mesélt az M5 októberi 23-i műsorában.

1956 két üzenetet hordoz: az egyik a szabadság tisztelete, a másik a nemzeti büszkeség – hangsúlyozta Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója az Állatorvostudományi Egyetem Aulájában tartott beszédében.  

1956-ban megmentettük a nemzet becsületét – mondta Orbán Viktor miniszterelnök október 23-án a Terror Háza Múzeum előtti díszünnepségen. Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója ugyanitt hangsúlyozta, 1956 kapcsán a legfontosabb feladat számunkra az, hogy miképp tudjuk a gyerekeinknek és unokáinknak a magyar szabadságért vívott szellemi, lelki küzdelmet és az érte folytatott fegyveres harcot átélhetővé, értelmezhetővé tenni.

Ahogy 1956-ban is meg kellett küzdeni a szabadságért, úgy most is „harcolni kell, hogy minden olyan értéket, amely Magyarország számára fontos, meg tudjunk őrizni” – jelentette ki Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára kedd délelőtt a Terror Háza Múzeumnál, a Hősök falánál tartott sajtótájékoztatón. Hozzátette: ebben segítenek a nemzeti ünnepek, és ennek jegyében készülnek az október 23-ai megemlékezésekre is.

Varga Csaba fotóművész 56 Múlt és jelen – képes időutazás című könyvének képeiből nyílt időszaki kiállítás a Terror Háza Múzeumban. Az esemény vendégeit Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója köszöntötte. Ezt követően Békés Márton kutatási igazgató nyitotta meg a tárlatot.

A Terror Háza Múzeum és a Budapesti Operettszínház egyaránt fontos feladatának tekinti, hogy 2017 októberében, az 1956-ra történő emlékezés napjaiban ismét központi témaként foglalkozzon a forradalmi eseményekkel, így a két intézmény úgy döntött, stratégiai partnerként működnek együtt, hogy a történelem és a zene együttes erejével emlékezzenek ’56 történéseire, hőseire.

Egy okostelefon és egy papír VR-szemüveg segítségével bárki, bármikor megnézheti a Terror Háza Múzeum Egy akaraton 1956-2016 című virtuális valóság kiállításának kisfilmjeit.

Békés Márton hétrészes sorozatban publikálja az 1956-os forradalom és szabadságharcot követő megtorlás vezetőinek szocializmuson átívelő, máig elszámoltatás nélküli történetét. A Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója vizsgálódásainak eredményeiről beszélt a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

Ha szeretné átélni milyen drámai, félelmetes vagy éppen felemelő lehetett egy ’56-os utcai harc, egy szovjet katonai erődemonstráció, egy barikádok mögött szövődő szerelem, egy vörös csillag leverése vagy egy vallatás, október 1-ig még megteheti a Terror Háza Múzeum Egy akaraton 1956–2016 című időszaki kiállításának rövidfilmjei megtekintésével.

Az ’56-os Emlékév képregénye a háromnapos Brüsszeli Képregény Fesztiválon is bemutatkozott. A Balassi Intézet meghívására Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója, valamint a világhírű magyar képregényrajzoló, Futaki Attila mesélt a kötetről.   

Az 1956-os forradalom és szabadságharc mítoszát többféleképpen feldolgozták már, de a képregény eddig nem tartozott azon médiumok közé, amelyet a pesti srácok és lányok küzdelmének megörökítésére használtak volna. Azaz ez sem teljesen igaz, mert – amint Békés Márton történész, a budapesti Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója a foter.ro-nak elmondta – nem kisebb művész készítette az első (igaz, csak négyoldalas) képregényt a magyar forradalomról 1959-ben, mint Jack Kirby, akit többek közt Amerika kapitány figurájának megalkotójaként ismerünk.

Azt szeretném, ha a cikksorozatom azoknak a hősöknek állítana emléket, akiknek a megtorlás során kellett meghalniuk – mondta Békés Márton, a Terror Háza kutatási igazgatója az Origónak annak kapcsán, hogy keddtől egy hétrészes cikksorozatban mutatja be az 1956-os szabadságharc megtorlásában aktív szerepet játszó, még köztünk élő öt ember életpályáját. Békés kifejtette, nem hiszi, hogy az igazságszolgáltatási szervek ezekkel az emberekkel szemben igazságérzetünket kielégítő módon és gyorsan tudnának eljárni, a megtorlók megtorlása ugyanakkor nem csak jogi, hanem érzelmi kérdés.

A Terror Háza Múzeum történész munkatársai öt napra Kolozsvárra költöztek, hogy testközelből bemutathassák az erdélyi fiataloknak a pesti srácok és lányok világtörténelmet író bátorságát.

A Bács-Kiskun megyei településen felállított ’56-os emlékmű átadóünnepségén Grezsa István miniszteri biztos mondott ünnepi beszédet.

A bányászváros határában, egy szögesdróttal övezett területen, egy őrtoronyból és egy gránittáblából álló emlékművet avattak fel pénteken az 1956-ban megszűnt, Kocsedónak nevezett, volt XVIII-as aknai rabtáborra emlékezve.

Potápi Árpád nemzetpolitikáért felelős államtitkár és Pethes József, Újireg polgármestere leplezte le a faluháza mögött állított Büszkeségpontot.

Büszkeségpontot avattak Nagylóc központjában, az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek tiszteletére.

Akciótörténet 1956-ból. Kiállításon mutatják be a nemrég megjelent Budapest angyala című képregényt. A hirado.hu írása.

A HybridArt Space-en megrendezett, A képregény angyalai című tárlat megnyitójára a Budapest Angyala című ’56-os képregény alkotói, Tallai Gábor forgatókönyvíró és Futaki Attila rajzoló jelenlétében került sor. Köszöntőjében Tallai Gábor a mű keletkezéséről és küldetéséről is beszélt.