Budapest Angyala – Megjelent Futaki Attila és Tallai Gábor ’56-os képregénye
Az ’56-os Emlékbizottság már az Emlékév kezdetén arra buzdította a programalkotókat, válasszanak olyan műfajokat is, melyek kifejezetten alkalmasak arra, hogy elérjék a legfiatalabb nemzedékeket. Balog Zoltán az emberi erőforrások minisztere és az Emlékbizottság elnöke úgy fogalmazott: az '56-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulóján végre meg kell találnunk a nyelvet, amely megérinti az ifjúság szívét, hiszen míg a pesti srácokat és lányokat 1990-ig üldözték vagy felejtésre ítélték, sorstörténetüket, bátor kiállásukat a rendszerváltoztatás óta eltelt bő két és fél évtized alatt sem sikerült illően beemelnünk történeti emlékezetünkbe.
A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány ennek jegyében kérte fel hazánk legnevesebb – New Yorktól Párizson át Tokióig jegyzett – képregény rajzolóját, Futaki Attilát, készítsen önálló kötetet az évfordulóra. A születő képregény forgatókönyvét Schmidt Mária történész, az 1956-os Emlékév kormánybiztosa és Tallai Gábor író, a Terror Háza Múzeum programigazgatója közös ötlete alapján Tallai Gábor írta meg. A Budapest Angyala című képregény-album közel egy éven át készült.
Futaki Attila és Tallai Gábor képregénye kétségtelenül olyan nyelven mesél az ’56-os forradalom és szabadságharc történetéről, mely nem csak az idősebb nemzedékek és a tizenévesek, de a képregények iránt érdeklődő külföldi közönség számára is érthető. A Budapest Angyala nem amerikai szuperhős-történet, szereplői hétköznapi, hús-vér emberek. Főszereplője az Egyesült Államokba emigrált Angyal János, aki bár a megtorlás elől menekülve már a szabad világban él és vált sikeressé, szíve mélyén magyar szabadságharcos maradt, akinek hazaszeretete változatlan. Angyal a történet során nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy visszatérjen a Vasfüggöny mögötti kommunista Magyarországra, hogy bosszút álljon az immáron szovjet nagykövetként Budapestre érkező Petrov őrnagyon, aki évtizedekkel ezelőtt halomra gyilkolta bajtársait.
A kötet az alkotók szándéka szerint hamis pátosz nélkül mutatja be a pesti srácok és lányok szabadságért és függetlenségért vívott élet-halál harcát, valamint az állampárti kommunista rendszer embertelen természetét, mely az utolsó pillanatig szabadságellenes maradt.