Büszkeségpontot avattak Modori Sándor, az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjának emlékére Borszörcsökön.

A Terror Háza Múzeumot is fenntartó Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány (továbbiakban: az Alapítvány) felháborítónak és morálisan vállalhatatlannak tartja a Budapesti X. és XVII. Kerületi Ügyészség döntését, miszerint nem bűncselekmény az 1956-os forradalmat és szabadságharcot ellenforradalomnak és ’56 hőseit fasisztának nevezni.

Az enyingi Vas Gereben Könyvtárban mutatták be Vajda Jenőné, Németh Terézia: Nem haltatok meg hiába című könyvét, amely a szerző 1956-os naplófeljegyzéseit tartalmazza.

A székelyföldi mintára készült új Büszkeségpont a nemzeti összetartozás és a múlt iránti tisztelet kifejezésének jegyében jött létre.

„Ilyen nagy dolog a szabadság…” címmel módszertani kiadvány jelent meg Zalaegerszegen, amely az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére szervezett iskolai ünnepségek lebonyolításához nyújt segítséget a pedagógusoknak.

A Szentháromság téren álló, női alakot formáló, új köztéri alkotást Máté István és Lantos Györgyi szobrászházaspár tervezte és készítette el.

Több mint 100 fiatal vett részt Az ÉN 56-om! ifjúsági programsorozat történelmi vetélkedőjén a székesfehérvári városháza dísztermében.

Az új nyugat-magyarországi Büszkeségpont egy 2006-ban telepített, lyukas zászlót formáló emlékerdő felújítása által született meg.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeit felelevenítő festményeket adományozott a Szikla Alap a Művészetért Egyesület a nagykanizsai Piarista Iskolának. A tíz darabból álló sorozat három művész – Joó Attila, Makray János és Milan Gergi – alkotásai, melyek létrejöttéhez az 1956-os Emlékbizottság nyújtott támogatást.

A IV-XV. kerületi Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság épülete előtti büszkeségpont az 1956-os Emlékbizottság és a Közép és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásért Alapítvány támogatásával jött létre.

A ciszterci rendhez kapcsolódó, 1956-os témájú köteteket mutattak be a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium dísztermében. A könyvek megjelenését az 1956-os Emlékbizottság támogatta.

A GPS alapú BudAPP mobilapplikációval olyan, az ’56-os események során fontos szerepet játszó, emblematikus budapesti tereken és utcákon mehetünk végig, mint a Corvin köz vagy éppen a Széna tér.

A Helsinki úton, a Pesterzsébet és Soroksár határán álló egykori Juta-domb helyén avatták fel Vizsolyi János szobrászművész Memento Vivere! (Gondolj az Életre!) című, ’56-os forradalmároknak emléket állító alkotását.

Nyolc ’56-os forradalmár arcképe szólal meg a hatvan évvel ezelőtti forradalom és szabadságharc áldozatainak emléket állító Pesti Srácok hangjai című kiállításon. A korabeli fotók felhasználásával készült installációkból egy kézi hajtókar segítségével csalhatják ki a dallamot a látogatók a Várkert Bazárban megtekinthető ingyenes kiállításon.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseiről és szemtanúiról, valamint az akkoriban megfigyelhető egyéni és közösségi cselekvésmódokról mutattak be köteteket a hódmezővásárhelyi Emlékpontban.

Család- és ifjúságtörténeti roll-up kiállítást rendez a Családháló közösség budapesti általános és középiskolákban. Az április 28-ig megtekinthető tárlatsorozat célja, hogy a szervezők az 1956-os forradalom és szabadságharcról szóló történetekkel minél közvetlenebbül szólítsák meg a diákokat.

Fohásszal emlékeztek 1956 unitárius áldozataira a Budapesti Unitárius Egyházközség tagjai. A 2017. április 22-i megemlékezésen Barabássy Somogy Örs szobrászművész alkotását mintegy száz hívő és vendég jelenlétében avatták fel az Egyházközség udvarán. 

Hiánypótló alkotásokat mutattak be a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum dísztermében. A szuezi válság és Magyarország 1956. Tanulmányok című kötetet, valamint A szuezi válság és Magyarország 1956. Diplomáciai iratok a magyar forradalom és szabadságharc, illetve a szuezi válság történetéhez című dokumentumgyűjteményt a Veritas Történetkutató Intézet munkatársai szerkesztették.

Megalkuvást nem ismerő, de békés eszközökkel küzdő embernek írta le Mindszenty Józsefet az egykori hercegprímásról készült szobor avatóján Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára Kisnémediben.

A varsói magyar nagykövetség épületével szemközti oldalon felállított, a hatvan évvel ezelőtti magyar forradalmat és a lengyelek szolidaritását jelképező emlékmű avatásán részt vett Kövér László, az Országgyűlés elnöke, valamint Marek Kuchcinski, a lengyel szejm elnöke.

Ujvári László 1956-os forradalmár életútjáról szóló könyvet mutattak be Tiszafüreden.

Kétnapos tanácskozást rendez az 1956-os forradalom és szabadságharc különböző nézőpontú és megközelítésű olvasatairól a Fiatal Írók Szövetsége (FISZ) április 24-én és 25-én Budapesten, a Kazinczy utcai Kazimír Házban.

A hatvan évvel ezelőtt meggyilkolt vértanúsorsú pap, Brenner János tiszteletére állítottak szobrot Szombathelyen, a nevét viselő általános iskola és gimnázium udvarán. Az egykori rábakethelyi káplánt a kommunista államhatalom gyilkoltatta meg brutális kegyetlenséggel. Halálának körülményei mai napig tisztázatlanok.

Az 1956-os Emlékbizottság támogatásával megvalósult, Jacek Kwieciński szobrászművész tervezte emlékmű két egymással összekapcsolódó, lengyel és magyar nyelvű táblából áll, amelynek tetejét emberi alakok díszítik.