Schmidt Mária elmondta, bárhová utazunk is a világban, azt tapasztalhatjuk, hogy 1956 a mai napig elismerést vált ki az emberekben. A hatvan évvel ezelőtti eseményeket akként tartják számon szomszédjaink éppúgy, ahogy távoli kontinensek országainak népei, „mint egy olyan történelmi eseményt, amely felmutatta egy kis nép egységét, hazaszeretetét, bátorságát.” Hozzátette, a világ legtöbb országának történelemkönyvében nem sokszor szerepelnek a magyarok, de „abban biztosak lehetünk, hogy 1956 ott van azokon a lapokon.”

A Terror Háza Múzeum főigazgatója felidézte, 1956 októberében „egynagy múltú, többszörösen kisemmizett és megalázott európai nemzet” olyasvalamit követelt, amiről mindenki tudta, hogy megilleti: szabadságot és függetlenséget akart. Rámutatott, a Moszkvából irányított kommunista párt legszűkebb kiszolgálóin kívül azért csatlakozott mindenki a szabadságharcosokhoz, mert „a megelőző évtized miatt általánossá vált a haza elvesztése miatti rémület.”

Schmidt Mária arra is felhívta a figyelmet, ma, amikor a szabadság és a függetlenség magától értetődő, akárcsak a vélemények és politikai gondolatok különbözősége, nem kerülhetjük meg a kérdést, mi állt ennek a tökéletes nemzeti egységnek a hátterében? A Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint a válasz egyetlen szó: a hazaszeretet; ez teremtette azokat a hősöket, „akiknek a nevét oly hosszú ideig nem ismerhettük és nem tanulhattuk meg.”

Az 1956-os Emlékév megszervezése és lebonyolítása vagy az immár 15 éves Terror Háza Múzeum legfontosabb feladatának azt tekinti, hogy arcokat és neveket láttassunk. Hogy világossá tegyük: különféle sorsok, életutak, küzdelmek és vágyak találkoztak egy-egy történelmi fordulóponton – szögezte le Schmidt Mária.

Kitért rá, az Állatorvostudományi Egyetemen is megleljük azokat a hősöket és áldozatokat, akik 1956-ban a forradalom mellé álltak. Talán a legismertebb közülük Tatay Zoltán, aki 1936. október 1-jén született Szerencsen. 1956-ban az Állatorvostudományi Egyetem III. évfolyamát kezdte. Október 24-én fehér orvosi köpenyben indult el segíteni a forradalom sebesültjeinek. A Harminckettesek terén a fegyverropogás közepette egy sebesültet próbált meg ellátni, amikor egy géppisztolysorozat végzett a 20 éves hallgatóval.

Schmidt Mária szerint a legfontosabb feladatunk, hogy a történelmet megtanítsuk gyermekeinknek, „őszintén, mellébeszélés és hazugságok nélkül.” Mi, magyarok, mindig is véresen komolyan vettük az európai civilizáció hajnala óta létező szabadság eszméjét, a népképviseletet, a választások révén elnyert hatalom legitimációját. Így volt ez 1848-ban és 1956-ban is, és tegyük hozzá büszkén: 1989-ben és 1990-ben is – hangsúlyozta a Terror Háza Múzeum főigazgatója, aki szerint 1956 két üzenetet hordoz: az egyik a szabadság tisztelete, a másik a nemzeti büszkeség.

Schmidt Mária úgy fogalmazott, az Emlékévet összegezve elmondhatjuk: mindenki megtalálta a maga ’56-os hősét, hiszen ’56-nak szinte minden magyar ember szívében megvannak a személyes, családi, helyi vonatkozásai. Jó volt végre rádöbbeni: ’56 hősei a mi hőseink. Ha ezt át tudjuk adni a gyerekeinknek, több annál, mint amit remélhettünk – mondta.