Ha szeretné átélni milyen drámai, félelmetes vagy éppen felemelő lehetett egy ’56-os utcai harc, egy szovjet katonai erődemonstráció, egy barikádok mögött szövődő szerelem, egy vörös csillag leverése vagy egy vallatás, október 1-ig még megteheti a Terror Háza Múzeum Egy akaraton 1956–2016 című időszaki kiállításának rövidfilmjei megtekintésével.

Az ’56-os Emlékév képregénye a háromnapos Brüsszeli Képregény Fesztiválon is bemutatkozott. A Balassi Intézet meghívására Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója, valamint a világhírű magyar képregényrajzoló, Futaki Attila mesélt a kötetről.   

Az 1956-os forradalom és szabadságharc mítoszát többféleképpen feldolgozták már, de a képregény eddig nem tartozott azon médiumok közé, amelyet a pesti srácok és lányok küzdelmének megörökítésére használtak volna. Azaz ez sem teljesen igaz, mert – amint Békés Márton történész, a budapesti Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója a foter.ro-nak elmondta – nem kisebb művész készítette az első (igaz, csak négyoldalas) képregényt a magyar forradalomról 1959-ben, mint Jack Kirby, akit többek közt Amerika kapitány figurájának megalkotójaként ismerünk.

Azt szeretném, ha a cikksorozatom azoknak a hősöknek állítana emléket, akiknek a megtorlás során kellett meghalniuk – mondta Békés Márton, a Terror Háza kutatási igazgatója az Origónak annak kapcsán, hogy keddtől egy hétrészes cikksorozatban mutatja be az 1956-os szabadságharc megtorlásában aktív szerepet játszó, még köztünk élő öt ember életpályáját. Békés kifejtette, nem hiszi, hogy az igazságszolgáltatási szervek ezekkel az emberekkel szemben igazságérzetünket kielégítő módon és gyorsan tudnának eljárni, a megtorlók megtorlása ugyanakkor nem csak jogi, hanem érzelmi kérdés.

A Terror Háza Múzeumtörténész munkatársai öt napra Kolozsvárra költöztek, hogy testközelből bemutathassák az erdélyi fiataloknak a pesti srácok és lányok világtörténelmet író bátorságát.