A kiállítást összeállításában a New York-i Magyar Ház, a portréképeket készítő Bánhalmi Norbert fotográfus, Balogh Dávid művészettörténész, a kiállítás kurátora, Nagy Ildikó társadalomkutató, a New York-i Magyar Ház igazgatója, Szilvay Gergely újságíró, a Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasa működött közre.  

A tárlatot Dr. Kumin Ferenc nagykövet, New York-i főkonzul, Romsics Gergely, a New York -i Balassi Intézet igazgatója, Papp László, az Amerikai Magyar Emlékmű Bizottság elnöke és Dr. Somogyi Balázs, a Connecticuti Magyar Kulturális Egyesület elnöke nyitotta meg.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc nemcsak Magyarország, hanem az amerikai magyar emigráció történetében is fontos fordulópont. A Magyarországot elhagyó kétszázezer emberből hatvanezer Észak-Amerikában talált új hazára. Magyarország nemzetközi megbecsültségének pedig azóta is 1956 az egyik alappillére.

„A magyar forradalom idején a nyugati közvélemény tehetetlen megdöbbenéssel tapasztalta, hogy egy vasfüggöny mögötti országban az emberek fellázadtak a szovjet világbirodalom sokszoros túlereje ellen, és életüket, családjukat és egzisztenciájukat veszélyeztetve heroikus, tragikus, a politikai logika szerint irracionális küzdelmet folytatnak a szabadságért. Olyan eszméért, amely a nyugati világ értékei között a legelvontabb, s ugyanakkor a legfontosabb is” – írja Békés Csaba történész.

A magyar menekülteket tárt karokkal fogadta a nyugati világ. Az ’56-os magyar menekültek gyorsan és sikeresen integrálódtak az amerikai társadalomba, emellett pedig aktív szerepet vállaltak és vállalnak ma is az amerikai magyar közösségi élet intézményesítésében, fenntartásában.

A szervezők célja az volt, hogy a kezdeményezés segítségével hozzájárulhassanak ahhoz, hogy az amerikai magyar közösség mélyebben megismerhesse az emigrációban élő magyarság történetét.