A Budapest Angyala nem amerikai szuperhős-történet, szereplői hétköznapi, hús-vér emberek. Főszereplője az Egyesült Államokba emigrált Angyal János, aki bár a megtorlás elől menekülve már a szabad világban él és vált sikeressé, szíve mélyén magyar szabadságharcos maradt, akinek hazaszeretete változatlan. Angyal a történet során nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy visszatérjen a Vasfüggöny mögötti kommunista Magyarországra, hogy bosszút álljon az immáron szovjet nagykövetként Budapestre érkező Petrov őrnagyon, aki évtizedekkel ezelőtt halomra gyilkolta bajtársait.

A mű olyan nyelven mesél az ’56-os forradalom és szabadságharc történetéről, amely nem csak az idősebb nemzedékek és a tizenévesek, de a képregények iránt érdeklődő külföldi közönség számára is érthető. A kötet az alkotók szándéka szerint hamis pátosz nélkül mutatja be a pesti srácok és lányok szabadságért és függetlenségért vívott élet-halál harcát, valamint az állampárti kommunista rendszer embertelen természetét, mely az utolsó pillanatig szabadságellenes maradt.

Balog Zoltán az emberi erőforrások minisztere és az ’56-os Emlékbizottság elnöke így ajánlja a könyvet: „Vannak, akik azt gondolják, a szuperhősök világának nem lehetnek vérbeli magyar szereplői. A szuperhősök vagy a galaxis távoli zugában, vagy minimum Amerikában születnek, és bár akadnak japán és francia képregény-bajnokok, az amerikai comics-világ gigantikusra rajzolt alakjai őket is elhomályosítják. Itt egy kivétel, a Budapest Angyala! Magyarországon született, Európa kellős közepén. Olyasféle alak, mint Batman, az igazság megszállottja. A különbség, hogy ő nem hord álruhát, csupán kopott bőrdzsekijében küzd, holott nem is halhatatlan, mit Rozsomák, akinek sebei azonnal begyógyulnak. A másik különbség, hogy ő a miénk. Közülünk való és közénk való. Olyan, mint bármelyik pesti srác 1956-ban vagy 2016-ban. Azért képtelenség legyőzni, mert az univerzum legerősebb vírusával fertőzi meg a világot: a szabadsággal.”

Tallai Gábor író, tanár, műfordító. Számos kiadvány szerkesztője, történettudományos mű fordítója. 2003 óta a Terror Háza Múzeum programigazgatója.

Futaki Attila világhírű magyar képregény-rajzoló, munkáit nemcsak Franciaországban, de az Egyesült Államokban is jegyzik. Állandó illusztrátora a New York Times-nak, a GQ magazinnak, pályafutása során eddig olyan képregények elkészítésében vett részt, mint a világhírű Percy Jackson, a Conan vagy a 100 legjobb képregény közé beválasztott Severed.

A könyvbarátok június 8-től 12-ig kereshetik fel a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány Vörösmarty tér Váci utcai oldalán található pavilonját, ahol valamennyi kiadványt 20 százalékos kedvezménnyel vásárolhatják meg.