Balog Zoltán elmondta: az 1956-os forradalommal kapcsolatban hatvan év után is olyan részletek derülnek ki, olyan fontos összefüggésekre lehet rávilágítani, amelyeket korábban nem ismertünk.

Az ’56-os Emlékbizottság elnöke kiemelte: nem mindegy, hogy csupán arra figyelünk, hogy voltak hősök, akik a forradalom élére álltak, majd mártírok lettek, vagy végre elkezdünk figyelni arra is, mi történt a saját falunkban, városunkban, vidékünkön, családunkban, hiszen „tele van Magyarország névtelen hősökkel”. A miniszter szerint azért is kell látni a személyes, családi és helyi vonatkozásokat, mert ennek révén mindenki azonosulhat az eseményekkel.

Balog Zoltán ennek kapcsán elárulta, óriási élmény volt számára a Terror Háza Múzeum Egy akaraton 1956–2016 című időszaki kiállítása, ahol egy különleges, 360 fokban elforgatható virtuális valóság technológiának köszönhetően mindössze egy szemüveg felvételével részesévé válhat az ember az ’56-os történéseknek – például egy vallatásnak, vagy egy vörös csillag leverésének.

Az ’56-os Emlékbizottság elnöke úgy vélte, örömteli, hogy ötezer pedagógus vett részt a képzéseken, és javasolni fogja a kormánynak, hogy a közelgő évfordulókhoz kapcsolódóan is folytatódjanak a hasonló képzési programok.

Schmidt Mária, az ’56-os Emlékév kormánybiztosa elmondta: a hatvanadik évforduló méltó megünneplése, a köszönetnyilvánítás a hősök felé azért is volt különösen fontos, mert az ötvenedik évfordulót a 2006-ban regnáló kormány egyszerűen tönkretette.

A kormánybiztos arról is beszélt, a magyar hősök mellett azoknak a külföldieknek is köszönetet kívántak mondani, akik segítették az emigrálni kényszerülő 200 ezer honfitársunkat. „A politika cserben hagyta a magyarokat ’56-ban, de az emberek nem hagyták cserben. Az egyszerű emberek gyűjtöttek, velünk voltak, velünk éreztek és mindenféle módon megpróbáltak a szolidaritásuknak hangot adni. Ezt a gesztust viszonoztuk az Emlékév során”.

Schmidt Mária a történelemoktatás kapcsán kiemelte: eddig nem volt meg a bátorság arra, hogy új történelemtankönyvek szülessenek. Meglátása szerint, „lehet, hogy nem a 19. században elkészült tananyagot kell újra és újra felfrissíteni, hanem egy teljesen új gondolkodás kéne, ahol a 20. század – és azon belül az ’50-es évek, ’56 és a rendszerváltoztatás – nem a legvégén, egy nyúlfarknyi részbe van begyömöszölve”.

A kormánybiztos hangsúlyozta: a teljes történelemtananyagot újra kéne gondolni, és el kéne végre engedni a marxista történetírás által ránk kényszerített mankókat. Schmidt Mária elmondta, ma már olyan tankönyvre van szükség, amely kifejezetten a táblagépekre születik, így ennek alapján a tanárok, ha megvan a struktúra, már maguk is meg tudják csinálni a tananyagot. Fontos azonban, hogy „ne hagyjuk magukra” a pedagógusokat, hiszen a mai világ információdömpingjéből nehéz kiválasztani az igazán fontos, a gyerekek számára továbbadni érdemes tudást – mutatott rá.

A kormánybiztos az Emlékév eseményeit összegezve hangsúlyozta: azt szerették volna elérni, hogy ’56 hősei az 1848-as hősök mellé kerüljenek az emberek szívébe. „Reméljük, hogy ez sikerült, hogy a fiatalok és minden magyar ember úgy érezheti a lyukas zászló és az ’56-os hősök neve hallattán, hogy igenis jó magyarnak lenni. Ezek az emberek azért mentek ki az utcára és áldozták fel az életüket, mert úgy érezték, hogy a nemzet megmaradása van végveszélyben. Ha ezt nem érzik, soha nem vállalták volna, hogy a világ legnagyobb szárazföldi hadseregével szemben odaálljanak egy Molotov-koktéllal, egy biciklivel meg a puszta kezükkel. Ezért nagyon hálásak lehetünk nekik.” Ha mindezt át tudjuk adni a gyerekeinknek, az több annál, mint amit remélhettünk – tette hozzá.