Balog Zoltán emlékeztetett, Schmidt Máriával közösen jutottak arra az álláspontra, hogy a tanárok továbbképzésének mindenképpen benne kell lennie az emlékév programjai között. A miniszter örömét fejezte ki, hogy az 5000 főre tervezett továbbképzési programon eddig 3200 oktató vett részt, nem csak történelemtanárok. „Ez nem valamilyen szakmai ügy. Ez nem egyszerűen arról szól, hogyan és mit tanítunk történelemből 1956-ról, ez sokkal többről szól: a nemzeti emlékezetről.”

A miniszter a továbbképzést és a résztvevő tanárok érdeklődését egyaránt „komoly értéknek” nevezte. A képzésre utalva úgy fogalmazott: „itt különösen van értelme újratanulni a dolgokat. A dolgok újratanulása élményt jelent a tanárnak is és a diáknak is, hát még ha ’56-ról van szó”. Kitért rá, a magyar Alkotmány kimondja, hogy 1990-ben az első szabad választásokkal létrejött rendszer 1956-ra épül, abból nőtt ki.

Balog Zoltán szerint fel kell nőnünk ahhoz, hogy meg tudjunk felelni 1956 örökségének. A tárcavezető úgy vélte, ez folyamatos feladatot jelent nemcsak a történelemtanárok, hanem az egész magyar közélet és kormányzás számára. Az 1956-os Emlékbizottság elnöke arról is beszélt, a mai generációk még abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy van kapcsolatuk olyanokkal, akik megélhették ’56-ot és a tőlük szerzett személyes élményeket továbbadhatják gyermekeiknek.

Schmidt Mária elmondta, az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc alapvetően különbözött minden más addigi kommunizmus elleni lázadástól, hiszen ez volt az egyetlen, amely nem a normacsökkentésekért, az anyagi előnyökért, hanem a szabadság és a függetlenség kivívásáért történt. 1956-nak óriási erkölcsi ereje volt, „mert mindenki tudta, hogy egy fegyveres ellenállás a világ legnagyobb szárazföldi hadseregével szemben nem lehet sikeres”, ennek ellenére a nemzet vállalta a harcot, mert a magyar emberek „1956-ra már azt érezték, a saját identitásuk van végveszélyben” – tette hozzá.

Az ’56-os Emlékbizottság társelnöke az Emlékév célkitűzései kapcsán elmondta: elsőször is meg akarták köszönni a magyar embereknek – azoknak a szabadságharcosoknak, akik ott voltak ’56-ban, még élnek és közöttünk vannak – hogy „kiálltak a szabadság és a függetlenség mellett.” Hangsúlyozta: köszönet jár azoknak a külföldieknek is, akik közül nagyon sokan hatalmas áldozatokat hozva segítettek annak a 200 ezer magyar embernek, aki kénytelen volt elhagyni a hazáját.

Schmidt Mária elmondta, a másik fontos cél az volt, hogy „visszaadjuk a magyar embereknek 1956-ot”. Megjegyezte: a baloldal és a reformkommunisták igyekeztek kisajátítani a forradalmat, ám látni kell, hogy majdnem mindenki, aki közülük ’56-ban kiállt a forradalmárok mellett „főbenjáró bűnöket követett el az azt megelőző évtizedben.” Ezzel szemben pedig ott állnak a valódi hősök, „a diákok, akik kimentek az utcára, a munkás fiatalok, azok az egyszerű emberek, akik feljöttek vidékről és élelmiszert hoztak, akik harcoltak egy Molotov-koktéllal, s akik az életüket feláldozták.” – emelte ki a kormánybiztos.

A legkorszerűbb szakmai ismeretekkel bővíti a történelemtanárok tudását az a nagyszabású képzési program, amely az 1956-os Emlékbizottság támogatásával zajlik 2016 szeptemberétől. A Prekog Alfa Szolgáltató és Tanácsadó Kft. szervezésében megvalósuló 1956: a magyar forradalom a legújabb történeti kutatások tükrében című akkreditált pedagógus-továbbképzés célja, hogy negyedszázaddal a rendszerváltás után 1956 története végre megfelelő hangsúlyt kapjon a magyar történelemoktatásban.

A képzés nemcsak a forradalom és szabadságharc eseményeivel és hőseivel kapcsolatos ismereteket mélyíti el, hanem kiemelt figyelmet fordít arra is, hogy a szabadság identitást formáló eszméje helyet kapjon a fiatalok szemléletformálásában.

Eddig több mint háromezer pedagógus vett részt az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc legújabb hazai és külföldi történeti kutatási eredményeit és kiemelkedő alakjait bemutató előadásokon országszerte. A jelentkezők magas száma igazolja, hogy a tanárok részéről is komoly az igény, hogy bővítsék ismereteiket, és a megfelelő módon továbbadhassák azokat a fiataloknak.

Az 1956-os Emlékév keretében megvalósuló – 2017 májusáig a többi között Cegléden, Mezőkövesden, Balatonkenesén és Egerben zajló – képzési program nem csak történelemtanároknak szól: a történészek és az oktatók a korszak feldolgozását segítő módszertani útmutatáson túl számos olyan összefüggésre is rávilágítanak, amelyek átadására nem csak a történelem órák nyújtanak lehetőséget. Az akkreditált továbbképzés keretében fejlesztik tovább annak az ’56-ról szóló digitális tankönyvnek az anyagát is, amelynek előkészítése már korábban megkezdődött.