Eddig ismeretlen alkotásokat ismerhet meg a közönség a Magyar Nemzeti Múzeum Rejt/Jel/Képek ’56 – A forradalom titkos művészete című új időszaki kiállításán, amelyen több olyan művész nevével is találkozhatunk, akikről nem is sejtettük, hogy megihlette őket a forradalom.
Az 1956-os Emlékbizottság támogatásával megvalósuló kiállításon, amelyet Schmidt Mária, az 1956-os emlékév kormánybiztosa nyit meg, a múzeum a mintegy háromszáz műtárgyból álló kiállítással kíván tisztelegni a szabadságharc hőseinek emléke előtt.
Az ’56-ban készült rajzok, festmények létét alkotóik titokban tartották, elrejtették, ám megsemmisíteni nem akarták azokat. Így volt arra példa, hogy például Borsos Miklós esetében a forradalom idején készült tucatnyi ceruzavázlata csupán az alkotó halála után, véletlenül került elő. Szántó Piroska képei is rejtve maradtak a ’80-as évekig, kevesen tudták, hogy a kommunista érzelmű művésznőt is elragadta a forradalmi lelkesedés.
Az egyik legszebb és legértékesebb bemutatásra váró kollekció Amberg József anyaga, amely elképesztő minőségben dokumentálja a súlyos harcok sújtotta Józsefváros utcáit, épületeit. Több művész, például Marosán Gyula, Nagy Éva, Kusztos Endre, valamint Ambrus Győző is sorozatot készített a forradalmi eseményekről, a tüntetések napjáról egészen a menekülés, az ausztriai menekülttáborok mindennapjaiig.
Az Argentínában alkotó világhírű grafikus, Szalay Lajos annak ellenére készített megrázó erejű sorozatot a forradalom idején, illetve közvetlenül annak bukása után, hogy jómaga csupán a hírekből értesülhetett az események alakulásáról. Tőle 11 nagyszerű grafikát láthat a műkedvelő közönség, amely a felsoroltakon kívül egy eredeti, 1956-hoz kapcsolódó Chagall-képet valamint két Kokoschka-litográfia másolatát is megtekintheti.
A tárlat részét képezi egy eredeti, archív fotógyűjtemény is, amely egykori szemtanúk, amatőr és hivatásos fényképészek felvételeit tartalmazza a forradalom eseményeiről.
(Fotó: Magyar Nemzeti Múzeum)