Áder János a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége (MEFESZ) megalakulásának hatvanadik évfordulóján rendezett ünnepségen úgy fogalmazott: a szegedi diákok nem születtek forradalmároknak, mégis hősökké váltak.
Az 1956-ban megalakult MEFESZ, a szegedi egyetemisták szervezete, nyolc év után az első olyan szövetség volt, amelyet nem a központi hatalom hozott létre. A MEFESZ fogalmazta meg azoknak a követeléseknek a gerincét, amelyek később az ’56-os forradalom 16 pontjaként váltak ismertté. Tagjai maguk keltek útra, és vitték a szervezet hírét: Veszprémben, Miskolcon, Gödöllőn, Székesfehérváron, Sopronban, Debrecenben, Pécsett, Budapesten, ahol csak megjelentek, elemi erővel tört fel a hallgatóságból az érzés: elég volt.
A köztársasági elnök ünnepi beszédében felidézte, hogy 1956 októberében a szegedi hallgatók eleinte csak az oktatás problémáiról akartak szólni, színvonalasabb képzést, szabad nyelvválasztást követeltek, aztán az orosz nyelvvel együtt már kitessékelték volna az ideiglenesen itt állomásozó szovjet katonákat is. Szabad és demokratikus választást, függetlenséget akartak.
Az államfő kifejtette, tisztelettel kell gondolnunk azokra, akik a megtorlás éveiben súlyos börtönévekkel fizettek bátorságukért. Az akkor kimondott igazság egy egész nemzet méltóságát és önbecsülését adta vissza. 1956 forradalmárjai, a magyarság hősei ámulatba ejtették a világot.
A történelmi színhelyen tartott múltidézést követően a résztvevők megkoszorúzták a MEFESZ emlékművét is.
Fotó: MTI/Rosta Tibor