A Magyar Szabadság Éve

Akkor van jövője Magyarországnak, ha a múltunkat nem feledjük

Az emlékezés fontosságáról beszélt az emberi erőforrások minisztere Mosonmagyaróváron, az 1956-os sortűz áldozatainak emlékére rendezett ünnepségen. Balog Zoltán felhívta az ünneplők figyelmét: a Terror Házában megtekinthető a hatvan évvel ezelőtti mosonmagyaróvári sortűz egyik sebesültjének kabátja, egy lyukas zászló és egy Molotov-koktél. A miniszter úgy vélte, ezek, mint szimbólumok ’56 lényegét jelenítik meg: a lyukas zászló a szabadságot, a Molotov-koktél azt a pillanatot, amikor fegyvert ragad egy nép, a véres és lyukas kabát pedig egyszerre fejezi ki a fegyvertelen emberek bátorságát és hőssé válását.

Akkor van jövője Magyarországnak, ha mindazt, amiből a jövő sarjad, nem felejtjük el, és megvalósítjuk azokat a nemes elhatározásokat, amelyek ’56-ban vezették azokat a fiatalokat, akik fellázadtak a zsarnokság ellen – mondta ünnepi beszédében a miniszter. A mosonmagyaróvári gyásznapon Balog Zoltán kijelentette: „nem szabad hagynunk”, hogy a gyilkosok győzzenek. Ők akkor győznének, ha ’56-ot érdektelenség lengné körbe – tette hozzá. 

A mi dolgunk, hogy a következő generáció megtanulja a forradalom és szabadságharc értelmét és igazságát, hogy van egy nép Európa közepén, amelyik saját maga akar dönteni sorsáról. Nemzeti önrendelkezés, jogállam és szabadság azok az értékek, amelyeket tovább kell adnunk – fűzte hozzá.

Marcus Meckel, a Német Demokratikus Köztársaság utolsó külügyminisztere a megemlékezésen arról beszélt, hogy miként 1953 Németországban, úgy 1956 Magyarországon elbukott, az elnyomók hatalomra kerültek, és megfosztották az embereket szabadságuktól. Hozzátette, ami Mosonmagyaróváron történt, az az európai szabadság történetének része. 

Hatvan évvel ezelőtt Mosonmagyaróváron, a határőrlaktanyánál több mint százan vesztették életüket, amikor a laktanyából a fegyvertelen tüntetők közé lőttek. A mosonmagyaróvári képviselő-testület 1999-ben október 26-át városi gyásznappá nyilvánította.

Hírek