A hatvan évvel ezelőtti magyar forradalom és szabadságharc emlékezete számos ismert filmben, regényben és zenében felbukkan. A képregényekről sokkal kevesebb szó esik, pedig a világszerte népszerű műfaj neves szerzőit is magával ragadta a magyar függetlenségi harc.

Acélgyűrű – Jack Kirby, az Amerika kapitány, az X-Men és a Hulk megalkotójának képregénye

A Ring of steel című történet a Battle nevű háborús képregény-sorozat 65. számában jelent meg. Az Atlas kiadó által megjelentetett füzetet 1959-ben adták ki, címlapján pedig a négy képregény közül a magyar forradalomról szóló sztori szerepel. A mindössze ötoldalas történetet Jack Kirby rajzolta, míg írója nem ismert, bár valószínűleg az is Kirby volt.

Az amerikai Jack Kirbyt a képregények királyaként vagy atyjaként szokták emlegetni, mivel munkássága nagy hatással volt a későbbi alkotókra. 1917-ben született New Yorkban, illusztrátori és rajzolói pályafutását különböző sajtóügynökségek munkatársaként kezdte. Már 18 évesen a Popeye és a Betty Boop rajzfilmeken dolgozott segédrajzolóként. 1941-ben Joe Simonnal együtt ő találta ki az Amerika kapitányt, aki az első hazafias szuperhősként a nácikkal, majd a háború után a kommunistákkal vette fel a küzdelmet. Később olyan meghatározó képregényeket alkotott, mint a Fantasztikus Négyes, a Hulk vagy az X-Men. A többféle művésznéven futó képregény-rajzoló 1994-ben hunyt el

A történet 1956. november 4-én játszódhat (az eredeti szöveg szerint a Sztálin-szobor ledöntése után öt nappal), amikor a már konszolidálódó, békés helyzetet hirtelen megszakítja a szovjetek támadása. A szabadságharcosok természetesen felkészültek a válaszra, amely nem volt más, mint a küzdelem. A tankok kíméletlen pusztításával szemben azonban a felkelőknek csak a hősies halál maradt. A képregény így a maga módján állít emléket a szovjet elnyomók ellen reménytelen harcot folytató szabadságharcosoknak. A történet azóta megjelent magyar nyelven is, a Képes Ifjúság lapjain 2014-ben.

Budapesti vakáció

A franciákat is megihlette a magyar forradalom. A Vacances á Budapest című történet alkotója Yves Chaland, nagyon fiatalon vált ismertté. Képregényei az ’50-es évek hangulatát és stílusát idézték fel, az illusztrált történetek zöme is ekkor játszódott. Ezek középpontjában két szereplő: Freddy és Sweep áll, akik különféle kalandokon mennek keresztül. A róluk szóló negyedik kötet Budapesten, 1956-ban játszódik. Az 1988-ban kiadott képregény forgatókönyvét Yann Lepenetier írta. Egyébként maga Chaland is megjegyezte egy interjúban, hogy az ’50-es évek képregényeiből hiányolta a magyar forradalom megjelenítését.

A történet Olaszországban indul, ahol Freddy és Sweep Dina nevű barátnőjüknél nyaralnak. Míg a lány egy László nevű fiút korrepetál, a két barát a környéken vadkempingezik. László nagybátyja, Thomas Karcsy nem került vissza a kommunista pártvezetésbe Magyarországon a Sztálin halála utáni enyhülésnek köszönhetően. Bár ő óvva inti Lászlót, hogy Magyarországra jöjjön, a fiú elhatározza, hogy eljött az idő a szovjet elnyomást megszüntetni, ezért Jugoszlávián keresztül elindul Budapestre. Természetesen vele tart Freddy, Sweep és Dina is. A nagybácsi nem örül Lászlónak, vissza akarja küldeni Olaszországba, de a fiú nem enged. Közben kitört a forradalom, amelynek leverésével együtt Freddy és barátai elmenekülnek az országból.

Yves Chaland 1957-ben született Lyonban. Még csak 17 éves volt, amikor már megjelent az első alkotása. Mialatt a képzőművészeti egyetemre járt, több képregénye is napvilágot látott. 1978-ban bekerült a Métal Hurlant gárdájába, később pedig szó volt arról is, hogy ő fogja újraéleszteni Spirou és Fantasio kalandjait. A fiatal tehetség azonban 1990-ben egy autóbalesetben elhunyt.