Az 56-os forradalom megmutatta az egész világnak, hogy a magyar nemzet újra Európához akar tartozni szabadon, és nem megfélemlítve a vasfüggöny mögé zárva – jelentette ki Trócsányi László igazságügyi miniszter Brüsszelben, az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulója alkalmából rendezett, hangversennyel egybekötött megemlékezésen.
Trócsányi László a forradalom kifejezés pozitív európai jelentésére hívta fel a figyelmet, amely a szabadság, az igazság, a haladás, az emberi méltóság és a nemzeti függetlenség jelentését hordozza. Hangsúlyozta, Magyarországon ezek a jelentőségteljes szavak vitték utcára a diákokat, a munkásokat 1956. október 23-án, és adtak erőt nekik egészen november 4-ig.
A magyar forradalom bizonyítja, hogy a magyar nép az európai népek közé tartozik – húzta alá. Kiemelte, 1956 forradalmárai nem csak a saját nemzetük szabadságáért küzdöttek, hanem egész Európáért. A forradalmárok öröksége az 1989-ben kivívott szabadság, amikor Magyarország visszanyerte helyét a szabad világban.
Koen Geens belga igazságügyi miniszter beszédében elmondta, Belgium nem csak a második, de már az első világháború után és a hidegháború idején is befogadta a magyar menekülteket. Kinyitotta kapuit akkor is, amikor a magyarok felemelték szavukat és ki akartak törni a kommunista rezsim szorításából.
Olyan bátor tett volt ez a szabadság akarásának szellemében, amelynek minden európait lelkesítenie kell. Ez az a büszke magyar örökség, amely példaként szolgálhat egész Európának a jelenlegi nehéz politikai helyzetben – húzta alá a Koen Geens.
Az ünnepi beszédeket követően a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara adott hangversenyt.