A megnyitón kiderült: a nagyközönség számára október 21-től megtekinthető különleges kiállítás annak az albumnak a nyomán készült, amely a forradalom és szabadságharc emlékére 56 képpárt mutat be 1956-ból, valamint napjainkból.

Tallai Gábor elmondta: 1956 hatvanadik évfordulója alkalmából a Terror Háza Múzeumot működtető közalapítvány Magyarország Kormánya megbízásából pályázatokat írt ki a forradalom és szabadságharchoz méltó megemlékezések lebonyolításáért. A több mint 1500 nyertes pályázat anyaga közül az egyik az a Varga Csaba által készített kötet volt, amelynek elemei most kiállításra kerültek.

A programigazgató kijelentette: bízik benne, hogy sok iskola jelentkezik majd a tárlat anyagáért, hiszen 1956 ezáltal összekapcsolható a jelenünkkel. „Ez a kapcsolat nagyon mély, sokszor nem is gondolnánk, mennyire.” – szögezte le. Tallai Gábor arról is beszélt: a teremben kiállított 40 képet először az a mintegy 1700 diák láthatja majd, akik ezen a héten rendhagyó történelemórák keretében hallgatnak előadásokat az 1956-os forradalom és szabadságharcról.

Békés Márton megnyitóbeszédében elmondta: 1956 rendkívül fontos fordulat volt a világkommunizmus történetében, ugyanis ez jelentette a kommunizmus végének a kezdetét.

A Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója hangsúlyozta: mindez a magyarok spontán felkelése volt, forradalom és szabadságharc, amelyet fegyverrel vívtak ki, és amelynek közös akarattal védték meg eredményeit. „Közel háromezren haltak meg érte, leverése után 229 hőst végeztek ki, több mint 23 ezer embert börtönöztek be vagy internáltak és 200 ezer magyar embernek kellett elhagynia a hazáját” – emelte ki.

Békés Márton a hatvanegy évvel ezelőtti – minden felszólítás és központi szervezés nélküli – országos összefogást érzékeltetve rámutatott: az egész országért küzdő budapesti szabadságharcosok támogatására a vidéki emberek télire szánt tartalékaiból segítségnyújtásként november 4-re annyi élelmiszer gyűlt össze a fővárosban, hogy a kenyér nem fogyott el a boltokból, a pályaudvarokon pedig 300 vagon zöldség és gyümölcs várt kirakodásra.

A kutatási igazgató elmondta: „Kétségtelen, hogy 1956-ban a magyarság a legszebb arcát mutatta önmagának és a világnak”, azonban 1956 Budapestje valóban ugyanaz a nagyváros, mint 2017-é. Rámutatott: „Azokon az utcákon vívta egy emberöltővel ezelőtt élet-halál harcát a magyar nemzet, amelyen ma – ettől persze nem függetlenül – szabadon járhatunk. A Corvin közben vagy a Széna téren vásárolva, fagyizva, moziba járva ott sietünk el, ahol hatvanegy évvel ezelőtt életüket kockáztatták szabadságharcosaink a barikádokon.”

Békés Márton elárulta: Varga Csaba fényképész kiállítása számára azt jelenti, hogy rengeteg munkával és különleges megoldással egy térbe kerülhetett a forradalmi múlt és a szabad jelen síkja. Ez az időszaki kiállítás úgy idézi meg a forradalom emblematikus helyszíneit, hogy párhuzamba állítja őket a jelen állapottal – jelentette ki, majd hozzátette: a kiállítást megtekintve szinte szürreális képet kaphatunk arról, hogy milyenek voltak a mai Westend előtt kivonuló szovjet harckocsik, vagy hogy hol haladt el az Astorián a Kossuth téri mészárlás után a véres zászlós tüntetés.

A Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója végezetül hangsúlyozta: „1956 Budapestje a mi Budapestünk. Legyünk rá büszkék!”

A kötetben látható és a tárlaton kiállított képpárokhoz Varga Csaba a forradalom napjaiban Budapest utcáin rögzített fotók mai megfelelőit készítette el, mégpedig ugyanazokról a helyszínekről és az eredetivel megegyező szögből. A felhasznált korabeli fekete-fehér felvételek a Fortepan archívumában szerepelnek. A fotográfus ajánlása szerint a kiállított képek megtekintése körülbelül másfél méter távolságból a legideálisabb.

Az 56 múlt és jelen – képes időutazás című kiállítás november 5-ig tekinthető meg a Terror Háza Múzeum harmadik emeletén.