A Magyar Szabadság Éve

1956 a mai napig kivívja a világ elismerését

Az 1956-os forradalom és szabadságharc olyan történelmi esemény volt, amely felmutatta egy kis nép egységét, hazaszeretetét és a mai napig kivívja a világ elismerését – mondta Schmidt Mária, az 1956-os emlékév kormánybiztosa Budapesten, a Corvin Filmpalotában tartott megemlékezésen.

Az 1956-os Magyar Szabadságharcosok Világszövetségének emléktábla avatással egybekötött ünnepi megemlékezésén a kormánybiztos felidézte, hatvan évvel ezelőtt október 20-án már morajlott az ország, az emberek már csordultig voltak keserűséggel és csalódottsággal, hetvenkét órával később pedig „kitört a világtörténelem egyik legtisztább és legőszintébb forradalma”. A küzdelem azonban egyenlőtlen és igazságtalan volt, a harcosok pedig a legdrágábbat, az életüket kínálták fel hazájuknak. 

November közepére az ellenállás gócpontjai elcsendesültek, mementóvá, az igazság emlékműveivé váltak, egy nemzet szabadságvágyának és rettenthetetlen igazságkeresésének örök emlékműveivé – fogalmazott.

Azt mondta, a kommunisták három évtizeden át hitték, hogy ’56 emlékét be lehet temetni, „de az emberek szíve és esze keményebb, mint a drágakő, gerince egyenesebb, mint a házfal”, így ’56 emléke megmaradt, és várta azt a pillanatot, amikor ismét büszkén napvilágra kerülhetett.

A kormánybiztos kiemelte, legszebb nemzeti hagyományainkat védték az ’56-os hősök, akik méltó örökösei azoknak, akik a magyarság 1100 éves történelme során a nemzet függetlenségéért szálltak harcba.

1956 azt jelenti, szabadság mindenekfelett, akár az élet felett is, 1956 büszke öröksége pedig velünk marad örökké – jelentette ki Schmidt Mária.

Sántha Gábor, az 1956-os Magyar Szabadságharcosok Világszövetségének elnöke hangsúlyozta, tennünk kell azért, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc örök és fénylő példa maradjon a magyar és a világtörténelemben.

Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke arról beszélt, hogy egy nemrég megjelent hír szerint a legnépszerűbb, legismertebb történelmi személyiségek listáján az első három között szerepel Kádár János, és megítélése egyre javul. Pedig a magyaroknak olyan államférfiakra kellene emlékezniük, mint Mátyás király vagy Szent László – fűzte hozzá.

Boross Péter volt miniszterelnök, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke azt mondta, a török hódoltság óta nem volt olyan évszázad, amikor ne lobbant volna fel a szabadságvágy a magyarokban. Ennek a szabadságvágynak a hajtásait pedig kötelességünk átültetni az utókorba – emelte ki.

Az ünnepségen átadták az 1956-os Magyar Szabadságharcosok Világszövetségének kitüntetéseit. Elismerést vehetett át mások mellett Boross Péter, Schmidt Mária, Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet vezérigazgatója és Vaszily Miklós, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója.

A megemlékezés emléktábla-avatással és koszorúzással zárult. Az 1956-os Magyar Szabadságharcosok Világszövetsége az 1956-os emlékbizottság támogatásával emléktáblát állított a forradalom 60. évfordulója alkalmából a hazáért hősi halált halt szabadságharcosok, a kivégzett mártírok, a börtönre ítélt forradalmárok, a Szovjetunióba deportáltak és a sortüzek áldozatainak emlékére.

Hírek