Schmidt Mária a műsorban 1956. október 23-át a magyar történelem egyik legfényesebb pillanatának nevezte. A Terror Háza Múzeum főigazgatója kifejtette: a magyar emberek a forradalmat megelőző tíz évben rengeteg keserűséget szenvedtek el, hatalmas feszültség gyűlt össze bennük, ami október 23-án valósággal berobbant. „A magyarok akkor, abban a pillanatban úgy érezték, hogy ezt így tovább nem tűrik el. Ezért ennek a forradalomnak nincsenek igazi vezetői, mert maga a nép döntött úgy, hogy forradalmat csinál, nem várta meg, hogy valaki az élére álljon, és azt mondja, hogy gyertek utánam. Éppen ettől van ’56-nak ilyen nagy ereje”, hiszen azoknak az egyszerű embereknek köszönhető, akik nem hősnek készültek, csupán normálisan szerettek volna élni – hangsúlyozta.

Az ’56-os Emlékév kormánybiztosa kiemelte, a magyar forradalom és szabadságharc egyik rendkívüliségét az adja, hogy az emberek ekkor nem a megélhetésükért mentek az utcára, nem voltak anyagi követeléseik. „Az egész ’56-os forradalom és szabadságharc tulajdonképpen a marxista tanítások cáfolatának tekinthető, hiszen a marxisták azt tanították, hogy az embereket csak az érdekli: mi van a zsebükben.”

A nyár folyamán látványos VR-kiállítás nyílt a Terror Háza Múzeumban, amely az Egy akaraton 1956–2016 címet viseli. Az elnevezés kapcsán Schmidt Mária elárulta, ez szimbolikus jelentőségű kifejezés, hiszen 1956-ban valóban létezett két olyan ügy, a szabadság és a függetlenség ügye, amelyben mindenki egy akaraton volt. „Mindenki azt akarta, hogy az oroszok menjenek ki, és azt követően legyenek szabad választások. Hogy aztán milyen politikai küzdelmek kezdődtek volna, az már a normális, demokratikus lét sajátja.” A kommunista elköteleződésű Nagy Imre aligha kapott volna hosszú távon bizalmat a választóktól – tette hozzá Schmidt Mária.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc máig ható tanulságaival kapcsolatban Schmidt Mária kijelentette, közös feladatunk, hogy „mindent megtegyünk azért, hogy azt a szabadságot és függetlenséget, amit a 20. században már kétszer megszereztünk, át tudjuk adni a gyerekeinknek és az unokáinknak”. Hozzátette: „Most abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy nem ezekért nem kell fegyvert fognunk, de nem tudjuk biztosan, hogy ez mindig így marad-e. Azt azonban minden magyar embernek tudnia kell, hogy ez a két legfontosabb érték a számunkra, mert ez biztosítja azt, hogy a saját életünkről magunk dönthessünk.”

A Terror Háza Múzeum főigazgatója az alábbiakban teljes egészében meghallgatható interjúban arról az átfogó tanárképzési programról is beszélt, melynek célja, hogy a magyar történelemtanárok hasznosítható tudást szerezzenek az ’50-es évek – benne az 1956-os forradalom és szabadságharc – történetéről.