A díjazottakat Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, Hernádi Zsolt, a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója és Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítója méltatta.

Balog Zoltán, az 1956-os Emlékbizottság elnöke beszédében hangsúlyozta: a forradalmároknak három nehéz feladata volt a forradalom leverését követő időszakban: „hősnek, tisztességesnek maradni 1956 és 1990 között, majd 1990-től napjainkig, továbbá ’56-on keresztül is megbocsátóan tekinteni a mai emberre” elviselve akár a fiatalok forradalom iránti érdektelenségét is. A miniszter szerint Regéczy-Nagy László megőrizte ’56 mércéjét, Balás-Piri László pedig „mindig megkereste helyét a barikádon” nem lett sem áruló, sem besúgó a forradalmat követő időkben.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója úgy fogalmazott: 1956 megértésének kulcsa a hazaszeretet, amelyben benne van a szeretetre való képesség, a táj, valamint az ott élők szokásainak ismerete is. „A hazaszeretet ragaszkodás, féltés és óvás, de mindenekelőtt a szabadság és függetlenség tisztelete” – szögezte le.

A díj létrehozásával kapcsolatban az 1956-os Emlékbizottság társelnöke hangsúlyozta: ezt az elismerést azok számára hozták létre, „akik szavaikkal és tetteikkel, életművükkel mindig a hazaszeretet, a szabadság, a függetlenség, a demokrácia, térségünk közös szabadsága mellett álltak ki.” A két díjazottnak Schmidt Mária azt mondta: „Önök 60 éve meggyújtottak egy fáklyát, és a fáklyagyújtókat sosem feledik”.

Hernádi Zsolt, a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója elmondta: Regéczy-Nagy László és Balás-Piri László személyében két igaz, erős, gerinces embert köszöntenek az elismeréssel, „akiknek igazsága maga a történelem.” Példájuk arra tanít, hogy sose alkudjunk meg, sose engedjünk az elnyomásnak, a terrornak – jelentette ki az elnök-vezérigazgató.

Regéczy-Nagy László az eseményen a forradalom történészi, a teljesség igényével történő feldolgozásának fontosságát emelte ki, míg Balás-Piri László a díjat megköszönve úgy vélte, hogy rajta kívül sok ezren voltak bátrak, tisztességesek 1956-ban, ám mára a legtöbben meghaltak.

Regéczy-Nagy László a brit nagykövetség sofőrjeként a forradalom alatt és után Bibó István, Göncz Árpád és az angol nagykövet összekötője volt. 1957 júniusában tartóztatták le és 15 év börtönre ítélték, ám az ENSZ nyomására Göncz Árpáddal együtt 1963-ban kiszabadult. Egyik alapítója volt 1988-ban a Történelmi Igazságtétel Bizottságának – később elnöke lett –, részt vett Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének megszervezésében. A Szabadságharcosokért Alapítványnak és a Történelmi Filmalapítvány kuratóriumának tagja.

Balás-Piri László részt vett a forradalom fővárosi harcaiban, a szabadságharc első évfordulójára pedig a hősi halottakra emlékező röplapot szerkesztett, ezek miatt letartóztatták, és több mint két év kényszermunkára ítélték. 1990-től több napilapban, folyóiratban publikált. A Történelmi Igazságtétel Bizottságának alelnöke, az 1956 Alapítvány kurátora, 1999-től a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány elnöke.

A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány és a MOL-csoport 2009-ben alapította a Petőfi-díjat, amellyel Közép-Európa azon kiemelkedő személyiségeit díjazzák, akik helytállásukkal, a régió népeinek szabadságáért hozott áldozatukkal mutattak példát és mozdították előre – a Petőfi Sándortól vett idézet szerint – a „közös jó”, a szabadság ügyét.