Köszöntőjében Dékány Á. Sixtus zirci apát arról beszélt, hogy szakmai összefogás hozta létre ezeket a kimagasló színvonalú kiadványokat, amelyek egy korszaknak állítanak emléket. A könyvekben drámai sorsokról olvashatunk, és az ezekben megmutatkozó hűség mélyen megérinti a szívünket. Az elnyomottak legyőzötteknek tűnnek, de szilárd hitük, kitartásuk a krisztusi tanítás mellett követendő példát jelentenek minden kor nemzedékének – hívta fel a figyelmet a zirci apát.

Elmondta: egy megpróbáltatásokkal teli korszakban rendtársai meghozták a maguk döntését, szemben a rosszal, a jó oldalára álltak. Az ő életük is azt példázza, hogy sorsunk az isteni gondviselés kezében van. Ezzel pedig segítenek minket és a jövő nemzedékét is abban, hogy krízishelyzetben ne csupán önmagunkra, másokra is gondoljunk – emelte ki Dékány Á. Sixtus.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára úgy fogalmazott, a könyvekben olvasható sorsok sokunknak szolgálhatnak követendő példaként. Együtt jelenik meg bennük a hazafiság és az irgalom, a szánalom az élet kiszolgáltatottjaival szemben, függetlenül a világnézettől. Mindazok, akik 1945–1990 között szembeszálltak a kommunista diktatúrával, a magyar szabadságért küzdöttek, s ebben a harcban részt vettek egyháziak – így a ciszterciek – és világiak egyaránt – szögezte le a kormánypárti politikus.

Barlay Bence, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium igazgatója szerint boldog lehet az a diákközösség, amelynek ilyen elődei voltak, akik képesek voltak a vérzivataros időkben is kitartani hitük, elveik mellett. Az akkori hatalom kegyetlenül üldözte, meghurcolta, megtörni azonban mégsem tudta őket – mutatott rá az iskola vezetője.

A bemutatott könyvek egyike Marton Bernát O. Cist. Landmarks & Pathways című kötete, amely  a szerző korábban megjelent, Mezsgyekövek – Határkövek című naplójának angol változata. Marton Bernát 1956 novemberében, tizenöt éves korában hagyta el Magyarországot, 1958 januárjában végül Dallasban telepedett le. Meggyőződése, hogy útját végig a gondviselés kísérte, és kíséri mind a mai napig. Bernát atya a dallasi ciszterci gimnáziumban tanít latint és franciát, egyetlen magyar pap tanárként.

A Ciszterci tanúságtétel a kommunista diktatúrában című kiadványt Marton Bernát atya mutatta be, felidézve személyes emlékeit a könyvben szereplő ciszterci atyákról, többek között Endrédy Vendelről, Farkasfalvy Dénesről, Kereszty Rókusról, Zakar Polikárpról, akiknek hősies életútja reményt jelenthetnek a jövő nemzedékének.

Cúthné Gyóni Eszter „Nem harcolunk, de nem is búcsúzunk…”– A ciszterci rend Zirci Apátságának története a második világháború végétől Endrédy Vendel apát haláláig című könyvét Wirthné Diera Bernadett történész méltatta. Kiemelte, hogy terjedelmes, tudományos igénnyel megírt műről van szó, amely képanyagban és forrásokban rendkívül gazdag. Hozzátette, a könyv szerzője szakmailag kimagasló művet alkotott, emellett pedig mély empátiával ábrázolta a ciszterci szerzetesek életét az üldöztetések idején.

A könyvbemutató után a gimnázium aulájában két különleges kiállítás alkotásait tekinthették meg az érdeklődők: Csorba Emánuel 1956-ban készített fényképeit és Ambrus Győző grafikusművész 1956-os illusztrációit.

Fotó: Lambert Attila