1956-ban a lengyelek és a magyarok ismét bebizonyították, hogy a szabadság nemzetei – fogalmazott a köztársasági elnök Poznanban az 1956-os poznani munkásfelkelés 60. évfordulója alkalmából rendezett központi megemlékezésen.
Áder János arról beszélt, Lengyelországban akkor kimondták az igazságot, lelepleződött a kommunista diktatúra embertelen természete. „A poznani munkások nemcsak a jussukért indultak harcba, hanem egész ellopott életüket akarták visszakapni, kenyeret követeltek és szabadságot” – fejtette ki.
„Az utcára vonulók nem születtek hősnek, nem kértek lehetetlen dolgokat, csak azt, ami nélkül nem lehet emberhez méltó életet élni” – folytatta, hozzátéve: a szocializmusban ez azonban több volt, mint amit a vezetés tolerálni tudott.
Az 1956-os események során megnyilvánuló lengyel-magyar szolidaritásról beszélve Áder János elmondta: október 23-án lengyel zászlók is lógtak budapesti utcákon. A lengyelek és a magyarok mindig is „a szabadság éltető levegőjére vágytak”, 1956-ban pedig a két nemzet „szabadságvágya úgy csengett össze, mint a verssorok végén a rímek” – jelentette ki Áder János, aki szerint az 1956-os magyar forradalomnak nyújtott lengyel humanitárius segítség „több volt, mint amit Budapest kapott az összes többi országtól együttvéve”.
„1956-ban mi – lengyelek és magyarok – ismét bebizonyítottuk, hogy a szabadság nemzetei vagyunk, ez a mi politikai örökségünk, vigyázzunk rá” – hangsúlyozta a magyar államfő.
A poznani felkelés a lengyel munkások 1945 utáni első nagy, a kommunista rendszerrel szemben fellépő tiltakozó megmozdulása volt. Két napig tartott, a rendőrség és a katonaság kegyetlenül vérbe fojtotta, 58 felkelő életét vesztette, több száz megsebesült, sokakat bebörtönöztek. Lengyelországban június 28-a 2006 óta nemzeti emléknap.
Februárban a magyar Országgyűlés, valamint a lengyel szejm és szenátus a poznani kommunistaellenes felkelés és az 1956-os magyar forradalom 60. évfordulójának emléket állítva, a magyar-lengyel szolidaritás évének nyilvánította 2016-ot.
(Fotó: MTI)