A kétnapos látogatáson Krakkóban tartózkodó Orbán Viktor miniszterelnök avatta fel azt az emléktáblát, amely a forradalom idején az Egyetemisták Forradalmi Bizottságának tiltakozásait és a magyarok számára nyújtott segítségét örökíti meg Krakkó óvárosában. A város első köztéri ’56-os mementója az 1956-os Emlékbizottság támogatásával valósult meg.
A Krakkó szolidalitása előtt tisztelgő tábla avatáskor mondott beszédében a kormányfő kiemelte: „tudjuk, hogyan kell barátnak lenni a szenvedéssel teli időben, de most másmilyen időkre készülünk”, a nagy közép-európai felemelkedésre, a békés, szabad, derűs és jómódú közép-európai életre. A miniszterelnök hangsúlyozta: a lengyel–magyar barátság különleges dolog, Lengyelországról és a lengyelekről sehol sincsenek olyan jó véleménnyel, mint Magyarországon, és ez fordítva is így van. A különleges ebben a barátságban az, hogy ezer éve létezik – tette hozzá. Orbán Viktor kitért arra is: új, felívelő történelmi időszak kezdődik Közép-Európában, és a fiataloknak kell megtalálniuk a választ arra a kérdésre, hogy miként kell újjáépíteni a magyar–lengyel barátságot ebben az új korszakban.
A miniszterelnök utalt arra, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után a lengyelek egyebek mellett véradománnyal segítettek: a lengyeleknek köszönhetően a magyarok és a lengyelek vére összekeveredett, 1956 után a lengyeleket a magyarok nemcsak barátnak tekintik, hanem olyan testvérnek, akikkel vérszerződést kötöttek. A most leleplezett emléktábla erre emlékeztet – mutatott rá a kormányfő.
(Fotó: Szecsődi Balázs/Miniszterelnöki Sajtóiroda)