Megalkuvást nem ismerő, de békés eszközökkel küzdő embernek írta le Mindszenty Józsefet az egykori hercegprímásról készült szobor avatóján Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára Kisnémediben.
Rétvári Bence köszöntőjében úgy fogalmazott, Mindszenty József nem ismert megalkuvást, nem kötött kompromisszumot, nem engedett egy jottányit sem az elveiből, a hitéből, a magyarságából, de mindig békés eszközökkel küzdött. Olyan értékeket képviselt, amelyek nagy veszélyben voltak abban a korszakban, amelyben tevékenykedett, amikor ő állt a magyar egyház élén. Sosem félt, amikor emberek, embercsoportok, nemzetek érdekében kellett megszólalni – mondta a politikus.
Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy Mindszenty József nemcsak forradalomnak nevezte 1956-ot, hanem szabadságharcnak. Magyarországon a forradalmak mindig szabadságharcok is – folytatta –, és történelmi tapasztalat, hogy ha valaki saját életének szabadságát akarja bővíteni, akkor ahhoz az út a nemzet szabadságának megőrzésén, a nemzet szuverenitásának megerősítésén keresztül vezet. Mindszenty József ennek a nemzeti, vallási szabadságharcnak a fontos szimbóluma, olyan értékeket jelenít meg, amelyek miatt érdemes magyarnak, hívőnek lenni – fűzte hozzá.
Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője, a térség országgyűlési képviselője beszédében azt emelte ki, hogy Mindszenty József példát jelent hazaszeretetből és egyházszeretetből.
Mindszenty bíboros olyan korban állt az egyház élén, amelyben meg kellett küzdeni az egyház jogaiért. Személyében is megszenvedte ezt a küzdelmet, mégis ki tudta jelenteni, hogy „senkivel szemben nincs gyűlölet a szívemben”. Ennek ma fontos üzenete van, hiszen azt tapasztaljuk, hogy a küzdelem, amit a nemzeti és keresztény értékekért vívni kell, az a másik oldalon sokszor gyűlöletet fakaszt – mondta a kormánypárti politikus.
„Szükségünk van olyan helyekre, ahol fejet hajthatunk, ahol hálát adhatunk és ahol imádkozhatunk” – fogalmazott Beer Miklós váci megyés püspök, hozzátéve: ez a szobor alkalom a fejhajtásra, az imádságra, a hazáért, a nemzetért, az egyházért való fohászkodásra.
A Hősök parkjában felállított egész alakos szobrot, amely Czifra Tamás alkotása, Rétvári Bence és Harrach Péter avatta fel, ezt követően Beer Miklós váci megyés püspök, Faragó Artúr plébános és Kiss Róbert diakónus felszentelte az alkotást. A szobor létrejöttéhez az 1956-os Emlékbizottság nyújtott támogatást.