A Magyar Szabadság Éve

1956-os konferenciát tartottak Izraelben

Egy hónappal a 60. évforduló után Az 1956-os forradalom Magyarországon és a zsidó közösség címmel tartottak konferenciát az izraeli Maszuahban, a Nemzetközi Holokauszt Tanulmányi Intézetben. A rendezvényt a Massuah Intézet, a Magyar Nyelvterületről Származó Zsidóság Emlékmúzeuma és Magyarország Izraeli Nagykövetsége közösen szervezte.

Évek óta ez volt az első olyan tudományos konferencia Izraelben, amelyen az izraeli magyarság a forradalomra és azokra a zsidó származású hősökre emlékezett, akik életüket adták a szabadságért. A teltházas konferencia mérföldkőnek tekinthető, hiszen az izraeli magyarság körében is méltó helyére került az '56-os forradalom és szabadságharc.

Professzor Jichák Kasthi, a Maszuah Intézet elnöke nyitó előadásában az 1956-os magyar forradalmat és a szuezi válságként elhíresült közel-keleti katonai konfliktust hasonlította össze. Leszögezte, hogy nincs kapcsolat a két esemény között, és az egyik legnagyobb különbség köztük, hogy a magyar forradalom spontán robbant ki 1956 októberében, míg a szuezi válság távolról sem az utca embere mozgolódásának eredménye volt. A világpolitikát mégis egyszerre tartották feszült helyzetben, és ezért egyértelmű, befolyással voltak egymásra. Összesen 20000 zsidó származású magyar állampolgár hagyta el Magyarországot az ’56-os forradalmat követően, ebből 8700 főre tehető az izraeli emigráció – mondta a professzor.

Nagy Andor tel-avivi magyar nagykövet beszédében az ’56-os menekülthullám és a jelenlegi migrációs válság nemzetközi megítélését hasonlította össze. Előadásában a nagykövet megemlítette, hogy Izraelben, egyes európai országokkal szemben, a legkülönbözőbb politikai, társadalmi és vallási irányzatok is egyetértenek a magyar kormány migrációs politikájával.

A nagykövetet követően két Komlós György is felszólalt. Komlós György ’56-os emigráns és Komlós György Tamás holokauszt túlélő, aki forradalmárként a Nemzeti Színházat védő csoportban harcolt, meghatottan meséltek arról, mennyire szeretnek hazamenni Magyarországra. Elmondták, az identitásukat meghatározó európai műveltséget Magyarországon kapták és a magyar kultúrát, amelyen nevelkedtek, tiszteletben tartják.

Lénárt András az 56-os Intézet munkatársa előadásában a magyarországi zsidóságnak az ’56-os forradalomban betöltött szerepéről és az indítékairól beszélt. Kitért arra, hogy a zsidóság 1956-ban nem mint közösség kötelezte el magát. Sokan részt vettek a forradalomban a forradalmárok oldalán, ugyanakkor a pártvezetésben és az Ávóban magas volt a köztudottan zsidó származásúak aránya. A párt legfelső vezetése, az ún. „négyes fogat”, kizárólag zsidó származásúakból állt.

A konferencia utolsó előadójaként Sárközy Réka filmtörténész, az 56-os Intézet munkatársa és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára a Kádár-rendszer történelmi témájú játékfilmjeiről beszélt, amelyek az ’56-os forradalmat hitelesen és magas művészi fokon mutatják be. Elmondta, hogy a Kádár-kor alkut kötött a magyar társadalommal, egyszerre zárva le a Rákosi-korszak és a magyar holokauszt történetéről a közbeszédet. Előadása részeként rövid filmrészleteket vetített a Szamárköhögés, a Szerencsés Dániel, a Szerelem és, a Naplófilm és a 12 voltam 1956-ban című filmekből.

Trombitás Zsófia konzul megköszönte a szervezők, valamint az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatását, amely nélkül nem valósulhatott volna meg a konferencia.

Hírek